Kimaradt a szülinap előtt

Sziasztok!

Most a suli könyvtárában lopom a tanárok internetét, úgyhogy pótlok egy keveset :)

Közben küldtem sms-t az afs-es őrangyalomnak, aki hajlandó volt másnap válaszolni nekem, majd miután én rögtön válaszoltam, ő egy héttel később sem válaszolt. Erre megint írtam neki, hogy tényleg kéne beszélgetni, úgyhogy találkozzunk. Ez már nem volt olyan aranyosan megfogalmazva. Pár nappal később hajlandó volt felhívni, és azt mondani, hogy elvisz vacsorázni. Szerencsésen pont szeptember 2.-át választotta ki (elfelejtette, hogy az a szülinapom). Azt mondta, este hétre értem jön kocsival, ehhez képest nyolckor hívtam fel, hogy akkor van e találkozó és mondta persze 5 perc (25 perc) és itt van. Végül sikeresen megérkezett… Először elmentünk egy másik őrangyalhoz, aki egyben fogadó anyuka is. Nála egy francia lány, Elise, lakik. Nem épp az a fajta ember, akit annyira szeretnék, de végülis aranyos és semmi rosszat nem tett, úgyhogy teljesen megvagyok vele. Így négyen elmentünk valószínűleg Kuantan egyik legdrágább helyére, ahol isteni sütiket és koktélokat (alkohol mentes) lehet kapni. Mivel a szülinapom volt, engem meghívtak, szerencsére. =D Közben megbeszéltük, hogy mi nem tetszik, mi tetszik a családban, Malajziában és úgy összességében hogyan látom a dolgokat. Elmondtam a véleményemet a dolgokról, a problémámat az apukával és úgy tűnt egészen megértettek, bááár nem vagyok benne teljesen biztos. Először nagyon úgy fogták fel, hogy utazgatni akarok egyedül Malajziában, de nem erről volt szó, hanem arról, hogy egyedül szeretnék elmenni például vásárolni, de csak Kuantanon belül. Mondjuk persze az utazgatásnál se ellenkeztem, de valószínűleg még túl korai ilyenért reklamálni. Megkérdezte tőlem az őrangyalom, akinek amúgy jut eszembe, nagyon vicces neve van (olyasmi, mint valami gyógyszer): Anti Azrin, megkérdezte, hogy lenne e kedvem utazgatni, ha lenne rá lehetőségem… Mondtam, hogy persze! =) Aztán meg kiderült, hogy szeptember 6-tól 3 napos afs tábor lesz, a Kuantani cserediákok számára. Amúgy a legtöbb cserediák Kuantanban (Pahang tartomány) van. Ez körülbelül 10-12 diákot jelent. Végül abban maradtunk Anti Azrinnal, hogy megpróbál beszélni az apukával, de azóta már lassan egy hónap eltelt, és semmit sem tett, még csak életjelet sem adott magáról… afs…

A szülinapomról meg elfelejtettem mondani, hogy Mubarak és Anna megvicceltek, egy rakat öngyulladós gyertyával a tortámon. Nagyjából 10x próbáltam meg elfújni az összes gyertyát, és amikor már úgy tűnt sikerült, fél perc és újra meggyulladtak -.-’ . Ok, vicces volt, na de azért hányszor lehet próbálkozni?? =DDDe legalább jó lett a hangulat, miután mindenki kiröhögött. Ha jól tudom Mubarak még egy nyomi videofelvételt is készített… Szerencsére még nem volt esélyem megnézni!

Ja, az öcsém meg nem tudom milyen oknál kifolyólag a szülinapom előtt egy héttel már elkezdte énekelni a happy birthday-t és a szülinapom után egy héttel még mindig azt énekelte…

Közben eszembe jutott az is, hogy mi is történt az előtte lévő hétvégén. Egyik nap elmentünk egy régi, de nagyon csinos rendezett kis faluba. Hegyek közt van, nagyon szép helyen. Az egyik bácsikánknak (a kétezer közül) van ott egy kisebb boltja. Elmentünk, meglátogattuk a bácsikánkat, majd elvittek egy múzeumba. Tök modern és szép épület volt, rendezett kerttel, és egész tiszta. A falu végén volt, úgyhogy nem kellett sokat utaznunk. Igazából a múzeumban konkrétan semmi különlegeset nem lehetett látni. Volt egy két régi gép, és bemutatták a bányákat, meg hogy hogyan dolgoztatták az angolok a malájokat, de mivel nincs valami hosszú történelme Malajziának, semmi olyat nem láttam, amit otthon a legcsóróbb múzeumban ne tudnék megnézni. Ami érdekesebb, hogy még a múzeum épületébe való belépés előtt is le kell venni a cipőnket, és mezítláb kell közlekednünk.
Aztán mivel sok felesleges időnk volt, és a faluban van egy jó kis fodrászat, ahol tényleg nagyon jól dolgoznak, és nagyon olcsón, az egész család elment hajat vágatni. Nagyjából 10 emberre annyit fizettünk, mint otthon egy emberre. Mirával mi is befizettünk egy körre. Először életemben beültem egy olyan buborék cucc alá, ami eszméletlen forró, és gőzölög. Tudom, ezt most nagyon jól elmagyaráztam, de fogalmam sincs mi ennek a neve. A lényeg, hogy utána nagyon selymes volt a hajam =). Mira vágatott is a hajából, de én a múltkori baleset után, inkább kihagytam ezt a lehetőséget. Aztán még aznap haza is jöttünk.