Első találkozás

Hali!

Hétfőre konkrétan nem igazán emlékszem, úgyhogy nem tudom, mit írjak, de arra emlékszem, hogy aznap nagyon - nagyon vártam, hogy mikor találkozhatok már az AFS-esekkel, úgyhogy megkérdeztem Mirát lehet e holnap (múlt hét kedden) és azt mondta talán igen. Úgyhogy írtam Mubaraknak egy sms-t, hogy jó e neki a holnap, es természetesen jó volt neki. (Amúgy azt hiszem egész nap az anyuka boltjában ültünk és halálra untuk magunkat.)

Keddre meg is beszéltünk egy találkozót. Pontosabban egy mozit Mubarakkal és Leoni-val (német lány) és persze Mirával, mert neki velem kellett jönnie. A Mega Mall-ba mentünk. Mivel egy pár perccel előbb érkeztünk, csak Mubarak ült ott a starbucks egyik asztalánál. Rögtön felismertem, és odamentünk hozzá. Első reakciója volt, hogy megölelt, ami ennyi idő után eszméletlen jól esett, viszont Mira arcán egy pillanatra aggodalmat véltem felfedezni, hogy vajon most őt is meg akarja ölelni egy fiú?!? De Mubarak nem hülye, úgyhogy nem tette. Közben kiderült, hogy nem csak Leoni jön velünk, hanem Anna (olasz csaj) és Robin (német srác) is. Folyamatosan érkeztek, kisebb nagyobb késésekkel, és mindenkit öleléssel köszöntöttünk. Közben Mubarakkal folytatott beszélgetésünk alatt kiderült, hogy ő muszlim. Mira nem igazán akarta elhinni, mert számára a muszlim az olyan embert jelenti, aki zárkózott és nem modern, például nem ölel meg lányokat. Szerencsére nem csak nekem kellett böjtölnöm, hanem a csapatban még ketten böjtöltek Mirán és rajtam kívül. Már az elején is sokat viccelődtünk, hülyültünk, ami nagyon jó volt. Jól esett kicsit ellazulni végre olyan Európai (világi) módra. Miután mindenki megérkezett, felmentünk a mozikhoz, de kiderült, hogy van egy óránk a film kezdetéig. A film amit a többiek kiválasztottak a „District 9” volt, ami mindenféle űrlényről és ilyesmiről szólt, és persze 18-as karikás, ami miatt Mira aggódott, de persze simán bemehettünk. Ebben az egy órában elmentünk boltokat nézni, shoppingolni. Vettem magamnak egy jó kis fölsőt =). A lényeg az, hogy nagyon jól éreztem magam velük. Összefutottunk más AFS-es diákokkal is, úgyhogy nagyjából az összes Kuantanban tartózkodó külföldivel találkoztunk. Majd megnéztük a filmet, még elmentünk játszani egy kicsit, majd nekünk sajnos vissza kellett mennünk az anyuka éttermébe 19 előtt, hogy ott együnk. Gyors búcsú után, azért megkértem Mirát, hogy ugorjunk be a mekibe egy sajtburgerért elvitelre.

Visszatérve a boltba nagyon jó hangulatban voltam még mindig. Végre kimozdulhattam és láthattam a többi cserét is. Megszólalt az a hang, ami jelzi, hogy kajálhatunk, úgyhogy óriási zabálásba kezdtünk (megint)…