Happy Birthday to Me :D

Ezt a hetet könnyen fel tudom idézni.
Először Mira közölte velem, hogy hiába könyörögtem egy hétig azért, hogy nem akarok semmit szülinapomra, csak elmenni bbq-t csinálni a tengerparton az afsesekkel, nem mehetek el. Viszont de jó nekem csinálhatok egy szülinapi partit, amire akárhány embert meghívhatUNK. Tehát magyarul csinálhatok egy partit, amin senkit sem ismerek. Yesss!
Következő hír: milyen jó lenne, ha főznél valamilyen magyar kaját a születésnapodra a vendégeknek?
Jó rendben, bevallom ez nem hülyeség, csak hát nem olyan könnyű ám.Egész héten főzöcskéztem suli után. mindegyik ételem ehetetlenül undorítóra sikerült, legalábbis szerintem, és hát Miráéknak se ízlett éppen, ami érthető volt. De nem olyan könnyű ez, hiszen más konyha, más eszközök, más fűszerek, más hozzávalók… minden más! Ja, és útközben kiderült, hogy nagyjából 50-60 főre kéne főzni… meghívtam az osztálytársaim, az afseseket, és az angol tanáromat a lányával együtt, ez nagyjából 25 embert jelentett, a többit Mira szedte össze, és halvány, lila gőzöm sincs kik lehettek!
Végül szombaton (mivel akkor volt a „party”), úgy döntöttem megpróbálom még egyszer, és pár órával a kezdés előtt, neki álltam sütni, főzni. Lehet nem a legmagyarosabb kajákat csináltam, de a lényeg, hogy ők nem igazán ismerték: a gulyáslevest, tócsnit és a palacsintát narancsos-almás csokoládéöntettel. A legszebb az egészben, hogy otthon se sikerülhettek volna sokkal jobban ezek az ételek. Mindegyiknek egészen isteni íze volt! Mindenki evett rendesen a kajámból, sőt azok fogytak el először, mind az utolsó szálig! És persze ami külön öröm, hogy közben volt lehetőségem sokat beszélni anyummal, és tanácsot és recepteket kérni tőle =)
Végülis ez a kisebb összejövetel egész jól sikerült. Elbeszélgették az emberek az időt, megismerkedtek a többi afs-es diákkal, ami nagy szenzációt jelentett a számukra. Mindenki rögtön elkérte a telefonszámukat, stb. … Majdnem mindenkitől kaptam valami apróságot, ami nagyon aranyos tőlük. A családtól már külön szeptember 2.-án kaptam ajándékokat, főleg egy – két ruhadarabot, öcsémtől meg egy „festményt”…
Azért nagyon sajnáltam, hogy nem jött össze az a kis BBQ a parton… =(

Ja, majd nem el is felejtettem, szeptember 2-án, mivel az suli nap volt, nem igazán tudtunk ünnepelni, de Siva hozott be sütit a suliba, amit az osztállyal meg persze vele a szünetben elfogyasztottunk. Sajnos a malájok nem ehettek, mert nekik kötelezően böjtölniük kell publikus területen, de ők akkor nem is tartózkodtak az osztályteremben, mert iszlám órájuk volt. Végül az osztály elénekelte nekem a Happy Birthday – t 2 fajta kínaiul és angolul =) Nagyon aranyos volt tőlük.

=))