03 augusztus 2009

Pótlás

Hali everybody!

Bocsi, hogy nem írok mostanság olyan gyakorisággal, de igazából nem is történtik semmi izgalmas. De azért most bepótolom a lemaradásom, viszont szokjatok hozzá, hogy heti 1-2 beírásnál nem lesz több... :S Legalábbis nem valószínű.

Valahol ott tartottam, hogy beültünk megnézni a hp6-ot. (Ha véletlenül 2x leírok valamit vagy más időrendi sorrendbe az azért van mert összekavarodnak bennem a napok... ma se tom milyen nap van... :S )

A mozi nagyjából olyan mint nálunk, csak konkrétan -10 °C van bennt. Azt hittem szarrá fagyok a film alatt. Nem volt nálam se pulcsi, se hosszú gatya még egy zokni sem, sőt az overálom sem... Mondhatni csípett a hideg. Már azon voltam, hogy kimegyek film alatt mert nem bírom tovább. Ezek mellett a film nagyon unalmas volt. Angolul volt, tehát nagyjából értettem de nagyon gagyi lett ez a rész. Nekem nem tetszett. Bocsiii (taki féle)
Mozizás után hazagurultunk és rögtön ágyba dobtam magam. Nagyon fáradt voltam. Másnpa a suliban semmi érdekes nem történt. Beültem az órákra olvasgattam a Piedra folyó partján ültem és sírtam című könyvet, amit egy bizonyos embernek különösen, de másoknak is ajánlom. Bioszon kísérleteztünk és tőlem 30 cm-re felrobbant egy égő, de nem lett semmi bajom szerencsére. Amúgy közben megjelent a H1N1-es vírus is a környéken, ami miatt sokan elkezdtek maszkot viselni. Aztán, mint minden nap, hazajöttünk suli után, és vagy aludtunk, vagy elmentünk boltba kaját venni családostul, nagyjából ez a két lehetőség van. Következő nap ugyanúgy iskola, unatkozás, értetlenkedés, majd hazajövetel, és közben megérkezett apuka is Kuala Lumpurból. Őszintén szólva nem igazán emlékszem erre a napra, aminek két oka lehet:
1. nem történt semmi, csak itthon ültünk, és játszottam egy csirkelövős játékot a gépükön
2. egyszerűen hülye vagyok…
Mindkét lehetőség szóba jöhet, bocsi. :S
Annyit tudok, hogy közben megjelent a H1N1 a suliban is, de még csak 1 embernél.
Viszont a szombatra már emlékszem! Először bementünk Mirával és anyukával a családi „étteremhez”, ott elidőztünk egy pár unalmas órát, néha elmentünk a közeli boltokba, mert a főnöknek kellett valami hozzávaló a kajához, majd elmentünk a Megamall nevű bevásárló központba. Úgy volt, hogy nem mehetünk el, mivel 4 embert is találtak ott, aki vírusos volt, de végül sikerült elmennünk, de csak nagyon rövid időre. Először az volt megbeszélve, hogy mozizunk és bowlingozunk, de nem jött össze, mivel anyuka közben felhívott minket, hogy menjünk vissza. Na akkor belül már kicsit kiborult a bili… =S Úgyhogy emiatt csak bowlingoztunk, ahol nem értem el szárnyaló pontokat, de azért nem voltam sokkal bénább a többieknél, sőt volt egy srác, Iqui, (aki egyébként Mira „pasija”) aki még nálam is sokkal bénább volt. Iqui amúgy az osztálytársam és még páran eljöttek az osztályomból: Awi, Faiz (fiúk), Nurafi (vagy vmi hasonló, amúgy fingom sincs… és lány), és még egy lány, aki nem az osztálytársam, Sheera. Szóval így heten bowlingoztunk, majd a fiúk miatt bementünk kicsit egy játékterembe, aztán Mirával hazaindultunk. Nem volt túl jó kedvem, de előfordul az ilyen. Mondjuk megértem az aggodalmat, de túlzásba se kell vinni. Ezek után megint csak unatkoztunk otthon.
Vasárnapra viszont egész jó programunk volt. Egy közeli vízeséshez mentünk fürdőzni. Gyönyörű hely volt, a dzsungelben. Az egész család ott volt. Igaz itt a fürdést úgy kell elképzelni, hogy ruhában fürdesz. Senkin se látsz még csak fürdőruhához hasonló dolgot sem! Túl sexy… :D Csináltam rengeteg fotót, de nem tudom sajnos feltölteni őket.
Hétfőn megint iskola. Nagyon nem volt kedvem hozzá. Minden hétfő reggel, hosszabb gyűlés van a suliban. 3 dalt kell elénekelni. A himnuszt, a tartomány azaz Pahang dalát és az iskola dalt. Természetesen egyiket se tudtam és nem is értettem, nem mintha annyira vágytam volna rá.
- Nem tudom mondtam e már, de kiderült, hogy nem elég, hogy össze kell tűzni a hajunkat és fel kell tűzni a frufrut, nem használhatsz hajpántot sem. Csatot igen, de hajpántot nem, hogy miért? Ők sem tudják. -
Az egész nap úgyis csak a H1N1-ről szólt, mint ahogy most minden. Megismertem végre az angol tanárnőt, aki tényleg nagyon aranyos. Mosolygós laza nő, és nagyon kedves, és látszik, hogy szeret tanítani. Néha odajön külön hozzám magyarázni is. Kedvelem. Közben kiderült, hogy több diák is beteg lett, úgyhogy másnapra mindenkinek kötelezően maszkot kell viselnie. Ha a bámulásról kérdeztek, sajnos még mindig sokan be-beszólnak és megnéznek, ismeretlenül rám köszönnek, de már sokkal kisebb mértékben, aminek nagyon örülök. Hétfőn hazajöttünk és feljöttem msn-re. Beszélgettem egy két emberrel, de sajnos elég kevesen voltatok fent, de így is nagyon örültem, hogy elmondhattam néhány bűnöm-bajom a saját nyelvemen. Mondjuk ez is vicces… Magyarul gondolkodok, magyarul írok, de ha meg kell szólalni, már angolul jönnek alapból a dolgok. Amióta itt vagyok egyszer beszélgettem valakivel magyarul, amikor felhívtak és akkor, amikor megkérnek rá kíváncsiságból, hogy mondjam el ez és az mi magyarul, hogy hangzik… Furcsa érzés ám ez is. Kedden reggel felszólították a gyerekeket, hogy aki lázas vagy lázas volt a napokban az álljon ki a sorból és jöjjön előre. Meglepődtem, mivel nagyjából 60-70 ember állt ki. Mi a ööö…… jönnek a beteg, lázas emberek, ilyenkor iskolába?!?! Szóval ezt nehezemre esett felfogni egy icike-picikét. (Kiderült Mira is ilyen -.-’’) Ezeket az embereket agyonvizsgálták, majd hazaküldték őket, és nem is engedik őket vissza iskolába jövő hétig. Amúgy sem jelennek meg valami sokan mostanában az iskolában. Mivel az osztályomból senki se ment szerdán (azaz ma) iskolába, ezért én se mentem. Sőt holnap se fogok menni és szerintem azután sem. Amúgy kedden délután megint csak msn előtt ültem, majd harry potter 3-at nézettek velem, mozifelvételből. Elég borzalmas volt, és bár megígértem valakinek, hogy visszamegyek msn-re sajnos elnyomott az álom. Nagyon- nagyon-nagyon-nagyon-nagyon sajnálom! =(Ráadásul tegnap úgy volt, hogy elvesztettem a szekrény kulcsát, és nagyon megijedtem mi lesz, ha anyuka megtudja, de szerencsére Mirával profi betörők lennénk és kinyitottuk a szekrényajtót, majd egy fél órára rá a Dadus bejött a szobába, és odaadta nekünk a kulcsot… -.-’’ Tipikus, hehe^^

Na most következik az amit mondtam, az összevisszaság, mivel eszembe jutott még valami.
A bowlingozás után Sheera velünk maradt, és nálunk volt a hétvégén. Kicsit kényelmetlen volt 3-an aludni a francia ágyon, főleg hogy Sheera nem kis darab. Kicsit olyan félős lánynak tűnt, de amúgy kedves volt. Vasárnap miután hazajöttünk a vízeséstől, hazavittük őt. A suli felé kellett menni a dzsungelen keresztül. Volt egy tök szép kínai emlékmű/templomféleség is ahová visszafele benéztünk. Sheera amúgy egy maláj hááát, faluban vagyis ők azt mondják rá, hogy lakótelepen lakik. Számomra úgy nézett ki, mint tarzan faháza. Földút volt, mini széteső faházikókkal, kint száradó ruhákkal, félmeztelen ősemberekkel… Közben szabadon sétálgattak tehenek, játszadoztak egymással a kecskék, és rohangáltak a tyúkok és a kakasok, minden felügyelet nélkül. Visszafele a sulink előtt pár kanyarral, a dzsungelben, majdnem elütöttünk pár majmot!!! Egy egész majomcsalád ült a betonon, picik nagyok! 1 percbe telt mire elmentek, de nagyon- nagyon édesek voltak! =) Pont akkor nem volt nálam camera! Azt hittem egy átlagos közeli házba visszük el a csajt, nem pedig a dzsungel közepére, egy kínai emlékmű mellett, majmokkal és egyéb állatokkal. Az úton nem csak majmok voltak, hanem valami krokodil, aligátor, vagy ehhez hasonló állat teteme is… volt egy méter, csak pont a feje le volt szakadva, úgyhogy nehéz volt megállapítani.

Ja és egyik nap, amikor az anya étterménél voltunk és elmentünk vásárolni neki Mirával, szegényre rászállt egy 10 cm-s, csápos, barna csótány! Fúúúúj, emberek!! Undorító! Ő is megijedt eléggé, nevetve, sikítva ugrált, hogy leessen róla de azért sem akart, úgyhogy vettem a bátorságot és jótestvér módra megpróbáltam lepöckölni róla... Wááá soha senkinek nem kívánom! Hehe^^

Na akkor most visszatérek a mához, mivel tegnap semmi sem történt.Tehát ma végül nem mentem iskolába. Mira keltett, hogy menjünk be anyukája étterméhez, úgyhogy egy gyors zuhany után el is mentünk. Ott reggeli-ebédeltem.

És majd folytatom de most mennem kell mivel hány óra is van? Ja igen hajnali 1:56... Miért vagyok ébren? Fogalmam sincs... =S

Nah majd folyt. köv. emberek, sajnálom!
Puszi
Jó éjt!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése